a román kommunista diktatúra időszakát jellemző
magyarellenes koncepciós pereiben – igen kevesekkel együtt – önként
vállalta a védőügyvédi szerepet. Hite, bátorsága példamutató. A Valóság c. folyóirat 2017/7. számában megjelent tanulmányom olvasható a neten az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumában.
A fotók és írások egy részét a szerzői jog © védi.
2018. április 16.
2018. március 2.
2017. március 24.
Pálinkás Pallavicini Antal - A kommunista-sztálinista néphadsereg jeles (elhárító) katonatisztje
Később kivégezték, mert ő kísérte el fogva tartása helyéről a szabadon engedett (nem kiszabadított!) Mindszentyt. Akkoriban semmiségekért végezték ki az embereket, de Pálinkás Pallavicini ezt maga is bizonyára jól tudta. A katonai perekről és a kommunista önkény egyéb koncepciós pereiről bizonyára hallott és tudott a kommunista rendszerhez abszolút hű, azt maximálisan kiszolgáló, származását megtagadó (és családja által megtagadott) magas rangú katonatisztként, elhárítóként, kommunistaként. Pallavicini sok mindenre hajlandó volt meggyőződéses kommunistaként a rendszer szolgálatában. Elnézte a kommunistáknak azt is, hogy a testvérét a szovjet gulágon gyilkolták meg.
2015. október 23.
2015. március 15.
Szabadságszerető felmenőim
Apai dédanyám tompai Bothos Ágnes volt. „A Bothos család 8 alkirálybírót s 3 főjegyzőt adott Marosszéknek. Imre pedig 1703-ban maros-vásárhelyi várparancsnok volt. Botos Ádám 1848-ban az önvédelmi harczban esett el. III. Gábor mint Garibaldista részt vett az olaszországi ütközetekben. Kálmán, szintén részt vesz az 1848/49-iki szabadságharczban, főhadnagy volt.”
2015. február 25.
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
2014. október 31.
KÖVENDY KATALIN
A "Valóság" c. folyóiratban megjelent, többnyire család- és mikrotörténeti írásaimból
Az alábbi címekre kattintva a Valóság c. folyóiratban 2010–2015 között megjelent írásaimból olvasható néhány részlet; illetve három teljes (pdf formátumú, letölthető) írás.
2014. február 16.
KÖVENDY KATALIN
A rendszerváltó "nagy öregek" generációjáról
A mai harmincasok nagyszülei, a mai kisgyerekek még életben lévő dédszülei, azaz a mai nyolcvan évesek és nyolcvanon túliak alkotják azt a korosztályt, amelynek tagjai fiatalon, de már felnőttként élték meg a kommunista elnyomás kialakulását, majd a totalitárius diktatúrát, a munkások és parasztok 1945-től1 1989-ig tartó uralmát. A korábbi generációk, az idősebb rokonaik, a szüleik már a két világháború közötti időszakban is különböző korú, de felnőtt emberek voltak, és a rendszerváltás előtt, a hetvenes évek végére többnyire meghaltak; azok pedig, akik a világháború alatt és közvetlenül utána születtek, a mai hetven év körüliek, már gyerekként is a kommunista diktatúra „tanításán” nőttek fel.
A rendszerváltó "nagy öregek" generációjáról
A mai harmincasok nagyszülei, a mai kisgyerekek még életben lévő dédszülei, azaz a mai nyolcvan évesek és nyolcvanon túliak alkotják azt a korosztályt, amelynek tagjai fiatalon, de már felnőttként élték meg a kommunista elnyomás kialakulását, majd a totalitárius diktatúrát, a munkások és parasztok 1945-től1 1989-ig tartó uralmát. A korábbi generációk, az idősebb rokonaik, a szüleik már a két világháború közötti időszakban is különböző korú, de felnőtt emberek voltak, és a rendszerváltás előtt, a hetvenes évek végére többnyire meghaltak; azok pedig, akik a világháború alatt és közvetlenül utána születtek, a mai hetven év körüliek, már gyerekként is a kommunista diktatúra „tanításán” nőttek fel.
2013. január 13.
2012. november 9.
KÖVENDY KATALIN
Az Arisztokraták c. állambiztonsági dossziéról
Az ötvenes évek
végén a fiatal egyetemi oktató a művészettörténet vizsga során, miután már
mindent megpróbált azért, hogy kihúzzon egy értelmes mondatot a kommunista
pártfunkcionárius vizsgázóból, végül arra kérte, hogy jó, akkor mondjon bármit Michelangeloról.
A válasz ez volt: „Eddigi pályafutásom során nem találkoztam ezzel a névvel.”
Az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatott kutatásaim során
egy arisztokrata származású, volt I. világháborús katonatiszt kapcsán alkalmam
volt alaposan áttanulmányozni egy dossziét, amely az arisztokráciát vette
górcső alá. Az Arisztokraták, tőkések, volt horthysta államapparátus tagjai
című, természetesen szigorúan titkos, több mint kétszáz oldalas dossziét 1958
májusában nyitották a Budapesti Rendőr Főkapitányság Politikai Osztályának
III/d osztályán.[2] A „javaslat objektum dosszié nyitására” 1958. április 21-én
született meg a BRFK Nyomozó Osztály V/a. csoportjánál. Sárdi Kálmán rendőr
főhadnagy javaslata a következő volt...
2012. március 17.
KÖVENDY KATALIN
A kommunista diktatúrák értelmiségéről és a folytonosságról
Az 1945 utáni időkben, a Rákosi-érában és a teljes Kádár-korban, az ötvenes, hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években nem kizárólag a tehetségük és tudásuk miatt kerültek jó értelmiségi állásokba diplomás emberek. Érvényes ez a mai, különböző pozíciókban lévő értelmiségiek – értelemszerűen nem a legfiatalabb korosztály – többségére is. A takarítónő, a házmester, a marós, a szegényparaszt vagy később egyszerű TSZ-tag, vagy a gyári munkás gyerekét hamarabb és szívesebben vették oda a Kádár-érában bármelyik tanszékre az akkori vezetők, akik jobbára maguk is munkás-paraszti származásuk és a rendszerhez való hűségük miatt emelkedtek ki a munkásosztály vagy a nincstelen parasztság soraiból egy-két generációval[1] korábban, a Rákosi-éra alatt.
2011. május 26.
Kövendy Katalin
„Lerúgatom véle a csillagokat” – A 48-as dalokról, a nemzettudatról 4.
![]() |
Sepsiszentgyörgyi huszárcsákó |
2011. május 25.
Kövendy Katalin
A turulmadárról, a csúsztatásokról, a társításokról és hárításokról. A nemzettudatról 3.
![]() |
Százhalombatta |
2011. május 22.
Kövendy Katalin
„Szülőanyám, te szép Magyarország” – A nemzettudatról 2.
„Szülőanyám, te szép Magyarország” – A nemzettudatról 2.
2011. május 18.
Kövendy Katalin