A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Az alábbi megsárgult boríték dátumbélyegzőjén látható napon levelet adott
fel Nagyapáméknak Rotharidesz Zsuzsi, egy ismeretlen illető. Sok jólelkű magyar emberhez hasonlóan ő is megtalálta a vágányok mellé kihajított papírt és elküldte a címzettnek. A
lezárt marhavagonokból csúsztatták vagy dobták ki a kis galacsinokat,
apró cetliket, cédulákat, papírfecniket azok a hadifogoly férfiak,
akiket
ártatlanul az orosz munkatáborokba, a gulágra vittek a
"felszabadító" szovjet csapatok...
Összesen 700 000 embert.
Így
értesítették, sokan
utoljára, a szeretteiket.
Nagybátyáim, akkoriban két kamasz, gimnazista korú fiú, szerencsére nem utoljára tették ezt.
Ők nincsenek a
kommunista bűnösök által legyilkolt és elpusztított
100 milliónyi áldozat között.
©Kövendy Katalin
